Bemutatkozás
Mi is motivál engemet abban, hogy elnyerjem a Szabó Lajos ösztöndíjat? Elsősorban az, hogy egy kis függetlenséget nyerjek. Mert nem várhatóm el a szüleimtől, hogy minden egyes kiadásomat ők finanszírozzák. Ebben nyújt nagyon nagy segítséget ez a remek díj.
Jelenleg a tanulmányaimat a Budapesti Gazdasági Főiskolán végzem, mint pénzügy és számviteli hallgató. Reményeim szerint, majd ha végzek és lesz diplomám, akkor könyvelő leszek. Szeptemberben leszek másodéves, ami azt jelenti, hogy tudom, milyen nehéz út vezet a diploma megszerzéséhez. Itt elsősorban a vizsgaidőszakokra gondolok. Akik régről ismernek azoknak mind feltűnt, hogy tavaly nyárhoz képest mennyit változtam, elsősorban mennyit fogytam. Ez leginkább annak köszönhető, hogy igen stresszes a főiskolán ezek az időszakok, főleg hogy ha az ember teljesíteni is szeretne. Mert én a lehető legjobban szeretnék teljesíteni. Mert hát, az egy dolog hogy az ember megszerzi a diplomát, de az már nem mindegy hogy a munkahelyen tudni is fogja-e azt, amit elvileg tudnia kéne. Az iskolában ami, nekem igen meglepő volt az, hogy milyen nehéz a matek és a számvitel. Az érettségi alapján úgy gondoltam, hogy nem lesznek gondjaim a matekkal. Ebben sajnos tévedtem. Már az első félévben nem sikerült a matek1, viszont szerencsére vizsgakurzusból meg lett négyessel. (Akkor már rájöttem, hogy tanulni kell, mert már nem középiskolában vagyok, hogy csak úgy rám ragadjon a tudás). Jelenleg sajnos matek2-ből is hasonlóan állok, ami azt jelenti, hogy még szeptember elején vár még rám egy matek vizsga, amire persze rendesen felkészülök. Viszont véleményem szerint, még így is elég jól haladok az iskolával, mert a fő tantárgyak a számvitel, makroökönomia és a statisztika mind meg lettek, de ahogy tudom elég sokaknak nem sikerült a vizsga ezekből a tárgyakból, ami már plusz évet jelent. Szerencsére a matek nem ilyen tantárgy.
Ha idén is elnyerném az ösztöndíjat, akkor az lenne a negyedik alkalom. Ebből kifolyólag tudom, hogy milyen nagy segítség tud lenni egy fiatal számára, az a pénz. No meg persze a szülőknek is. Az eddigi ösztöndíjakat leginkább megspóroltam, ami idén elég sokat segített, abban hogy ne csak a szüleim által kapott pénzből éljek fent Pesten.
Ami még említésre méltó, hogy albérletben lakom, mivel hogy a kollégiumban nem voltak megfelelőek a körülmények a diéta betartásához. Szóval jelenleg önellátó Pku-s vagyok valamilyen szinten, persze rengeteg kaját viszek fel itthonról, szoktak is nézni a vonaton hogy „kis” hűtőtáskával battyogok. Viszont így legalább 3 napig meg van oldva a főétkezésem. De mindig eljön a 4. nap amikor saját magam látom el. Leginkább spagettit szoktam csinálni, szóval elmondható nálam hogy a csütörtök az spagetti nap. Péntekenként meg ha szerencsém van akkor haza érek ebédig. A táborban mutattak egy csomó jó fajta tésztát, amire szívesen költenék is.
Amire még feltudnám használni a pénzt, az feltétlen az úszás lenne. Tavaly a testnevelésnek sikerült is felvennem, viszont az fizetős volt, ebben is tudna segíteni az ösztöndíj, hogy valami kicsit sportoljak.
Szuda András