Aromás főzés

Ízesített folyadékban történő főzés, amellyel a készülő étel ízét, illatát gazdagítjuk. Legtöbbször gyümölcsleveseknél használjuk. Tegyünk jellegzetes aromájú fűszereket (fahéj, szegfűszeg) a főzővízbe és sokkal ízletesebb lesz a levesünk.

Aszalás

Őszi tartósítási módszer melynek lényege, hogy a nap melege vagy mesterséges hőforrás (pl. langyos sütő) hatására a nyersanyag elveszíti víztartalma jelentős részét. Így hosszabb ideig eltartható lesz a gyümölcs vagy a zöldség, a romlás veszélye nélkül. Arra mindig figyeljünk, hogy az így készült gyümölcsöknek, pl. aszalt szilva, sárgabarack vagy az aszalt meggy, fehérje tartalma magasabb, mint a friss gyümölcsöké! Valamint energia tartalma is jelentősen megnövekedik, csak kis mennyiségeket használjunk belőlük!

Áttörés vagy passzírozás

Az étel vagy nyersanyag így könnyen emészthető válik, mert eltávolítjuk belőle a durva rostokat. Az étel állaga pépessé válik. Az áttöréshez használt eszközök: szita, főzelékáttörő, burgonyanyomó, paradicsompasszírozó. Csecsemőkorban, a hozzátáplálás kezdetén ezt a konyhatechnikai módszert használjuk a fehérjeszegény főzelékek elkészítéséhez.

Barna rántás

A fölmelegített zsiradékban barnára pirított liszttel készült rántás. Ezzel jellegzetes ízt és színt adunk az ételnek (pl. rántott leves). Gyakran pirított cukorral fokozzuk a barnaságot, így jellegzetes íz alakítható ki (pl. vadas mártás). A korszerű konyhatechnológiában jelentősége csökkent, mert az erősen pirított cukor és liszt a gyomor nyálkahártyáját károsíthatja.

Beforralás

Hosszabb ideig történő lassú forralás, aminek célja egy kívánt sűrűség vagy töménység elérése.

Bevonás

A kész vagy félig kész ételek sűrű mártással, krémmel, ízesített cukormázzal vagy aszpikkal való leöntése. Célja az étel változatosabbá tétele, díszítése, pl: tortabevonás. Mindig fehérjeszegény bevonót használjunk!

Bundázás (panírozás)

A bundázás történhet fehérjeszegény lisztbe vagy keményítőbe, fehérjeszegény lisztbe, tojáspótló-porba és fehérjeszegény zsemlemorzsába (pl: rántott gomba, karfiol, cukkíni, padlizsán, stb), fehérjeszegény tejjel készített sűrű palacsintatésztába (pl: alma köntösben). Általában bő olajban sütjük készre a bundázott alapanyagot, amellyel az alapanyag (zöldségfélék, gyümölcsök, stb.) elkészítésének változatosságát akarjuk fokozni.

Forrás:
Bencsik Klára – Gaálné Labáth Katalin – Nagy László: Szakácskönyv az egészségért, 1999.