Vásárhelyi Botond

Vásárhelyi Botond szakdolgozatának kivonatos anyaga

A szakdolgozatom témájával a fenilketonúriás emberek életmód sajátosságait ismertetem, illetve azt szemléltetem, hogy a sport és a betegséggel járó speciális diéta miként befolyásolják egymást. A témaválasztásban személyes kötődésem motivált, mivel jómagam is rendelkezem ezzel a rendkívül ritka anyagcsere rendellenességgel, aminek nagyon sok mindent köszönhetek, többek között egy nagyszerű közösség része lehetek, és a személyiségfejlődésemben is hangsúlyos szerepet játszott. 

Napjainkban a civilizációs betegségeken túl is egyre többféle intoleranciával találjuk szemben magunkat, mint például cukorbetegség, gluténérzékenység, laktóz érzékenység vagy akár a galaktozémiások és fenilketonúriások, ami akaratlanul is egy negatív jövőképet alakít ki az emberekben. Ugyanakkor fontos tudatosítani, hogy ezen betegségek száma ugyan folyamatosan nő, de a megfelelő életmóddal sok esetben megelőzhetőek, vagy legalábbis kordában tarthatóak. Bár a fenilketonúria nem elkerülhető a gyermekkorban kialakított megfelelő táplálkozás centrikus életmód és tudatos gondolkodásmód kialakításával egy pozitív szemléletű emberré lehet válni. 

A célom bemutatni, hogy egy veleszületett anyagcsere betegséggel induló ember miként jut el a testi, lelki és pszichikai egészség olyan fokára, hogy a sport a mindennapi élete szerves részévé váljon, és az egészséges társaihoz képest is kimagasló test és táplálkozástudatos magatartással rendelkezzen.

A fenilketonúria és a sport a saját szemszögemből

Gyermekkorom óta sportolok. Kezdetben úsztam, majd megismerkedtem többféle küzdősporttal, de az igazán nagy áttörést, és a fenilketonúriás szigorú diétám iránti figyelmet a súlyzós edzések keltették fel. Ez az a mozgástípus, ahol az eredményességet nagyban determinálja a táplálkozás. Igyekszem, mindig úgy étkezni, hogy az a napi fenilalanin toleranciaszintemben se eredményezzen negatív változást, de azért mégis a maximumot tudjam kihozni az edzéseimből a saját korlátaimon belül.

Vásárhelyi Botond2

A fenilketonúriás életmód pozitív oldala

Mint mindennek, így a betegségnek is van egy pozitív oldala, és csak a felfogásmódon múlik, hogy az ember észrevegye azt. Nehéz elképzelni laikusok számára, de még a fenilketonúria fogalmával először találkozó kismamáknak is, hogy egy ennyire szigorú diéta, melynek elengedésével számos károsodást szenvedhet a gyermekük, rejthet pozitív hatásokat. A különleges életmód megvonásokkal jár, és rendkívüli mértéktartást igényel a diétázó és a környezete részéről egyaránt. A diéta szigora ad egy tartást, és egy mértékletes szemléletet, mellyel a mindennapok nehézségeinek elviselése, ha nem is könnyebb, de semmiképp nem ismeretlen érzésként jelentkezik. Minek után a hétköznapok sem hétköznapiak, ezért a váratlan szituációkban sokkal alkalmazkodó képesebbé válik az egyén, ami az élet számos területén pozitív tulajdonságként jelentkezik. Napjainkban egyre inkább kezd elterjedni az egészség centrikus életforma, amely megköveteli a fittséget fizikális szempontból és táplálkozás szempontjából is. A fejekben élő testideálok, és a szájról-szájra terjedő étkezési szokások másolása egyre gyakoribbá válik. Amikor egy túlsúlyos egyén életmódváltásra szánja el magát, el sem tudja képzelni, hogy ez mennyi erőfeszítéssel fog járni. Igazán akkor szembesül a nehézségekkel, amikor először találkozik a lemondással, ami elengedhetetlen a siker érdekében, illetve mikor az eredményesség szempontjából a hosszú távú mozgásprogramok rendkívüli kitartást követelnek meg részéről. A fenilketonúriások, akik születésüktől fogva belekényszerülnek egy efféle helyzetbe, nem tekintenek nehézségként az említett vagy hasonló célok megvalósítására sem. Személyes tapasztalataim alapján úgy érzem, hogy nagyon sok mindent köszönhetek a betegségemnek. Többek között közvetett módon szerepet játszott abban, hogy az ELTE PPK Rekreációszervezés és egészségfejlesztés képzésére jelentkeztem. 18 éves koromban belekezdtem a súlyzós edzésekbe, aminek a sikere köztudottan kapcsolatban áll a táplálkozással. Megannyi folyóiratot ismeretterjesztő cikket elolvastam a diétám és a tömegnövelés kapcsán, és az olvasottakat igyekeztem a gyakorlatba integrálni. Az első, ami a szakirodalmakban szembejött velem, hogy a minőségi izomzat alapja a megfelelő fehérjebevitel, ami számomra nem volt lehetséges. Ezért a célom elérésének üteme nem volt azonos a kortársaim fejlődésével. Az egész életemet a lemondás, a kitartás, és a türelem kulcsszavak jellemezték. Tisztában voltam vele, hogy nekem több időre lesz mindig szükségem, hogy azonos szintű fejlődést érjek el, mint mások.

Vásárhelyi Botond3

Sport és PKU: összegzés

Mindent egybevetve fontos megemlíteni, hogy az említett életmódelemek csak egy részét képezik egy fenilketonúriás diétázó életének. Minden ember másként éli meg a világban, társadalomban való elhelyezkedését, ami a társas kapcsolatokra, és az önbecsülésre is hatással van, illetve az otthonról hozott értékek is jelentős befolyással vannak a személyiség alakulásának tekintetében. Sajnálatos módon az én gondolkodásom, miszerint a fenilketonúriát eszközként tekintem, ami segített abban, hogy kifejezetten magas minőségben figyeljek az egészségemre, egyedi jelenség a fenilketonúriások körében.

Bízom benne, és igyekszem tenni is érte, hogy felnyissam a sorstársaim szemét a diétánk pozitív oldalára, és a lehetőségeink keretein belül megismertessem velük a minőségi egészségszempontú életmódot a speciális diétán keresztül.

Mint azt korábban említettem, a temérdek nehézség mellett, ezt a sajátos életmódot akár pozitívumként is meg lehet élni, és az élet számos területén előnyt kovácsolni az általa kapott korlátokból. Az előtérbe helyezett egészséges táplálkozás, a sok új termék megjelenése, az emberek szemlélete az újdonságokra, és az ismeretlen dolgok felé való nyitottsága az, ami könnyíti az életünket. Az idő múlása, a különböző alapítványok, és az orvostudomány mind-mind a leendő generációk malmára hajtják a vizet, illetve a napjainkban igencsak agresszívan terjedő egészség-centrikus életmód térhódítása is, ami hozzájárulhat, hogy egyre többen hozzám hasonlóan életmódként és ne betegségként kezeljék a speciális diétájukat, mert, ahogy a fenilketonúria ritkasága is mutatja, mi nem betegek, hanem különlegesek vagyunk.