A vitaminok a szervezet számára nélkülözhetetlen, biológiailag aktív, szerves vegyületek. Az ember a vitaminokat általában nem képes szintetizálni, így azokat a táplálékkal kell bevinni.
A szervezetben az egyes vitaminok a kémiailag hasonló szerkezetű anyagokból, az elővitaminokból (provitaminokból) képződnek. Vitaminban hiányos táplálkozáskor az életfolyamatok zavara miatt kóros tünetek jelentkeznek. Enyhébb esetekben vitaminszegénység (hipovitaminózis), súlyos esetben vitaminhiány (avitaminózis) lép fel. A vitaminok túlzott bevitele hipervitaminózis) – pl. vitamintabletták mértéktelen szedése – is káros, ilyenkor súlyos tünetek léphetnek fel. A vegyes táplálkozás általában kielégíti a vitaminszükségletet, és arra kell törekedni, hogy a fokozott igényt is a vitaminokban gazdag táplálék fedezze. Tájékoztató jeleggel, a biztonsági tartalékkal megnövelt vitaminbeviteli értékeket a táblázat szemlélteti. Mivel a fehérjeszegény diéta néhány vitamin alacsonyabb bevitelét jelentheti, ezért a fehérjepótló tápszerek vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel ki vannak egészítve, az életkornak megfelelő mennyiségben. A vitaminok oldékonyságuk alapján két nagy csoportba oszthatók.
Vízben oldódó vitaminok
C-vitamin
Vízben jól oldódik, oxigén, fémionok, hő, fény hatására igen könnyen bomlik. Az aszkorbinsav biológiai szerepe rendkívül szerteágazó, nélkülözhetetlen egyes hormonok és a kollagén-fehérje szintéziséhez, az immunrendszer normális működéséhez, elősegíti a vasfelszívódást a bélrendszerből. Az aszkorbinsavat számos állatfaj szintetizálja, ugyanakkor az ember és néhány állatfaj nem képes rá. Az aszkorbinsav 85%-a szívódik fel. A környezeti stresszhatások, a dohányzás, egyes gyógyszerek (pl. orális fogamzásgátlók) és számos idegen anyag, továbbá a lázas állapot, műtéti beavatkozások növelik a szükségletet. Az egészséges ember napi aszkorbinsav-szükségletét a helyesen összeállított és jó konyhatechnikával elkészített ételekkel még a télvégi és tavaszi hónapokban is fedezni lehet. Aszkorbinsavban gazdag a zöldpaprika, a paradicsom, a saláta- és a zöldségfélék (pl. a brokkoli, a kelbimbó, a burgonya, a káposzta), a friss gyümölcsök, a narancs, a citrom, a grapefruit. Télen a mélyhűtött gyümölcsök, zöldségek, a citrusfélék, a káposzta a legjobb C-vitamin-forrás. A zöldségeket lehetőleg nyersen, salátának elkészítve, esetleg párolva célszerű fogyasztani. A hosszú áztatás, főzés, a főzővíz leöntése jelentős aszkorbinsav-veszteséget okoz. Kerülni kell a fémedényeket (vas, réz) és az ételek ismételt felmelegítését.
B1-vitamin
Vízben jól oldódó, hőérzékeny vegyület. A tiaminnak jelentős szerepe van a szénhidrát-anyagcserében. A tiaminszükséglet a szénhidrátbevitellel függ össze. Tiaminban gazdag a máj, a teljes kiőrlésű liszt (barna kenyér), a hüvelyesek, az élesztő.
B2-vitamin
Fontos szerepet töltenek be a szöveti légzésben és a méregtelenítésben. Az ember bélflórája is termel riboflavint, ezért hiánytünetek ritkán fordulnak elő. Hosszan tartó, széles spektrumú anitbiotikum kezelés elpusztíthatja a bélbaktériumokat, így riboflavinhiányt idézhet elő. Főbb riboflavinforrások a tej és tejtermékek, a máj, a vese, a tojás és a hüvelyesek.
Niacin
A niacin a szöveti építő folyamatokban résztvevő elő-enzimek alkotórésze. Niacinban gazdag a hús, a máj, a vese, a zöldségfélék és a barna kenyér. Triptofánforrás a hús, a növényi fehérjék, kivéve a kukoricát.
B6-vitamin
A piridoxin-elő-enzimek – többek között – részt vesznek az aminosav-anyagcserében, valamint a zsír-anyagcserefolyamatokban. A piridoxinszükséglet arányos a fehérjebevitel, bár a szükségletet lényegesen meghaladó (50 mg / ttkg) piridoxin tartós bevitele toxikus tüneteket okozhat. Bőséges piridoxinforrás a máj, a hús, a tejtermékek, a hüvelyesek és az élesztő, kisebb mértékben a tej, a tojás.
Folsav
A folsav képzéséhez B12-vitaminra van szükség. A folsav sokféle anyagcsere folyamat részt vesz. Elégtelen folsavbevitel vérszegénységhez vezet. Jó folátellátottság elfedheti a B12-vitamin-hiány tüneteit, vegetáriánus táplálkozáskor ez a veszély különösen nagy. Túlzott folátbevitel csökkentheti a cinkfelszívódást. Folátforrás a máj, a leveles zöldségek (paraj), a gyümölcsök és az élesztő.
B12-vitamin
A kobalaminok a gyomor- és a vékonybél-nyálkahártya által kiválasztott fehérjéihez kapcsolódva szívódnak fel. Az esetek többségében vitaminhiány lép fel, ha nem képződik ez a szállító faktor, s így a táplálékban jelen levő vitamin nem tud bejutni a szervezetbe. A vastagbélben élő egyes baktériumok jelentékeny mennyiségű B12-vitamint termelnek ugyan, ez azonban a vastagbélből nem szívódik fel, hanem a bélsárral kiürül. A kobalaminok előenzim formájában kapcsolódnak be a fehérjék, a szénhidrátok és más nitrogéntartalmú anyagok anyagcseréjébe. B12-vitamin hiánya vészes vérszegénységet, az idegrendszer károsodását, a gyomor-bél rendszer működési zavarát idézi elő. B12-vitamint a növények nem tartalmaznak, a szükségletet csak állati eredetű élelmiszerekkel lehet fedezni, ezért a fehérjepótló tápszerek emelt mennyiségben tartalmazzák ezt.
Biotin
Fontos szerepek van a szénhidrát-, zsír- és az aminosav-anyagcserében. Az ember bélflórája is termel biotint. A biotin szabad és kötött formában lehet jelen az élelmi nyersanyagokban. Jó biotinforrás a máj, a vese, a tojássárgája és néhány zöldség. A búza is tartalmaz kötött formában biotint, de ez nem szívódik fel. A hús, a gyümölcsök biotinban szegények.
Pantoténsav
Az köztes anyagcserében kulcsfontosságú előenzim alkotó része. Szerepe van az energiahordozó szénhidrátok lebontásában, a zsírsavak szintézisében és bontásában, a különböző hormonok szintézisében. Emberben valódi hiánytünetek vegyes táplálkozás esetén nem alakulnak ki. Az ember pantoténsav-szükséglete nem tisztázott kellőképpen. Pantoténsavban gazdag élelmi nyersanyagok a máj, a vese, a hús, a teljes kiőrlésű cereáliák és a hüvelyesek.
